Aktualitások
Tisztelt Partnerünk!
Ezúton értesítjük, hogy postafiók címünk (1386 Budapest, Pf.:906/85.) megszűnik.
Postai küldeményeiket Társaságunk székhelyére legyenek szívesek küldeni:
1024 Budapest, Lövőház utca 7-9. V. em.
Postai küldeményeiket Társaságunk székhelyére legyenek szívesek küldeni:
Megértésüket és együttműködésüket köszönjük.
2011. március
Részben visszajár a jövedéki adó
Ez év eleje óta a fuvarozók visszaigényelhetik az üzemanyagot terhelő jövedéki adó egy részét. Bár egy-egy liter gázolaj után csupán 6,5 forint kérhető vissza, az emelkedő üzemanyagárak közepette ez a könnyítés is jól jöhet a szállítmányozással foglalkozó cégek számára. A visszajáró „adóforintokat” azonban külön dokumentációval kell igényelni. Az alábbi sorokból kiderül, pontosan hogyan.
A jövedéki szabályozásba 2011. január 1-jével került be a kereskedelmi gázolaj fogalma; a törvény három lehetőséget említ, amikor az üzemanyag kereskedelmi gázolajnak minősülhet. Az első az, amikor a gázolajat ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre használják fel; a második, amikor kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló, legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges vontatóval végzett közúti árufuvarozáshoz van szükség az üzemanyagra; a harmadik eset pedig az, amikor a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, M2-es vagy M3-as kategóriába tartozó autóbusszal végzett személyszállításhoz használják a gázolajat.
Mint már említettük, literenként 6,5 forint igényelhető vissza a 2011. január 1. után vásárolt gázolaj beszerzésekor megfizetett jövedéki adóból. A visszatérítés alapját a kutaknál forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt vagy a belföldi telephelyen üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból, elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött kereskedelmi gázolaj mennyisége képezi. Az adó viszszaigénylésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által e célból nyilvántartásba vett üzemben tartó, illetve – bérelt jármű esetében – bérbevevő jogosult. A regisztráció tehát a visszaigénylés adminisztrációs feltétele.
Az adó-visszaigénylés tárgyi feltétele a jogosult nevére a kereskedelmi gázolaj beszerzéséről kiállított, a kereskedelmi jármű rendszámát és kilométeróra-állását is tartalmazó számla. Érdemes tehát minden tankoláskor a számlára íratni az aktuális kilométeróra-állást is, különben az adóhatóság megtagadhatja a visszaigénylést – figyelmeztet az RSM DTM tanácsadó cég. Belföldi telephelyen történt tankolások esetében a visszaigénylés feltétele egy olyan kimutatás, amely a tankolás dátumát, a tankolt üzemanyag mennyiségét, a megtankolt jármű rendszámát és kilométeróra-állását tartalmazza. A literenkénti 6,5 forint mértékű visszaigénylés a más tagországban, illetve az EFTA tagállamaiban (Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban) regisztrált és ott kiadott nemzetközi fuvarozási engedéllyel rendelkező személyeket is megilleti.
A visszatérítésre az igénylő választása szerint évente vagy negyedévente kerülhet sor. Előbbi esetében az iratok legkorábban a tárgyévet követő esztendő január hónapjának 20. napjától, negyedéves elszámolásban pedig legkorábban a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától adhatók be.
Adó-visszaigénylést csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál nyilvántartásba vett jogosult nyújthat be. A jogosult a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az adó-visszaigénylési jogosultság első ízben történő érvényesítése előtt legalább harminc nappal köteles benyújtani. Abban az esetben, ha a jogosult már 2011 első negyedére is részesülni szeretne az adó-visszatérítésből, a nyilvántartásba vételi kérelmet legkésőbb 2011. február 15-ig kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a jogosult adószámát, valamint képviselője természetes személyazonosító adatait és személyazonosításra alkalmas okmányának számát. A jogosult a nyilvántartásba vett adatok változását haladéktalanul köteles bejelenteni. A jogosultaknak a visszaigénylésre a vásárlás, illetve a tankolás hónapját követő 12 hónapon belül van lehetőségük.
Az adó-visszaigénylés lehetővé tételével egyébként a kormányzat az áru- és személyszállítási szektor versenyképességét kívánja javítani: a tervek szerint a szektorban működő gazdálkodók költségén keresztül, a teljes értékesítési termékpályán át a termékek ára is csökkenhet.
Jövedékiadó-visszaigénylés
A visszatérítés mértéke: 6,5 Ft/l
Érintett kör:
- ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre felhasznált gázolaj
- legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges vontatóval végzett közúti árufuvarozás
- M2-es vagy M3-as kategóriába tartozó autóbusszal végzett személyszállítás
A visszatérítés feltétele:
- előzetes bejelentkezés az adóhivatalhoz
- a gázolaj beszerzéséről kiállított, a jármű rendszámát és kilométeróra-állását is tartalmazó számla
Határidők:
- éves elszámolás esetén a tárgyévet követő év január 20-ától
- negyedéves elszámolás esetén a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától
Önerő nélkül is lehet pályázni márciustól
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretein belül 2011. március 1-től – a keret kimerüléséig – nyújthatóak be pályázati anyagok azzal a könnyítéssel, hogy a vállalkozások csekély összegű (de minimis) támogatásként, akár önerő nélkül is pályázhatnak.
A TÁMOP 2.1.3 két felhívást is kínál a konvergencia régiókban székhellyel rendelkező vállalkozásoknak, ez alkalommal egy közel 2,5 milliárd forintos pályázható keretösszeggel. A mikro- és kisvállalkozásokat érintő – TÁMOP 2.1.3/A. jelű – pályázatban maximálisan 5 millió forint lehívására nyílik lehetőség, míg a középvállalkozások a – TÁMOP 2.1.3/B. jelű – pályázat szerint akár 50 millió forintos támogatással is tervezhetnek.
Az Új Széchenyi Terv által rögzített pályázati feltételekre azonban érdemes figyelmet fordítani, amelynek értelmében a projekt megkezdését mindenképpen meg kell előznie egy, a gazdaságfejlesztési pályázathoz (GOP) kapcsolódó pozitív támogatói döntésnek. Ezzel a lehetőséggel a pályázó közel egy időben két vállalkozásfejlesztési forráshoz is hozzájuthat.
Az akciótervhez képest újdonságnak számít az igénybevehető képzések körének bővülése is, vagyis ebben a ciklusban támogatás igényelhető például vezetői, szakmai, idegen nyelvi, a vállalkozás működésével kapcsolatos, és informatikai képzésekre is.
forrás: HVG
2011. február
ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. JANUÁR 1-TŐL
Személyi jövedelemadó
- a személyi jövedelemadó mértéke valamennyi (összevont adóalapba tartozó és külön adózó) jövedelemre egységesen 16%, kivétel az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja után fizetendő személyi jövedelemadó, illetve a tartós befektetésből származó, a lekötés három év után történő megszakításakor megállapított jövedelem 10%-os adókulcsa;
- az adóelőleg megállapításánál 2011-ben marad a szuperbruttósítás;
- adómentessé vállnak a korábbi adóterhet nem viselő járandóságok (nyugdíj, munkáltatói lakáscélú támogatás);
- megszűnik az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózási lehetősége, 2011-től a magánszemély az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmei után minden esetben az összevont adóalapja részeként, összevont tevékenységből származó jövedelemként adózik;
- az adójóváírás összege legfeljebb 12.100 forint havonta, a jogosultsági határ évi 2.750 ezer forint, csökkenő összegben pedig 3.960 ezer forintot meg nem haladó éves összes jövedelemig lehet érvényesíteni;
- a családi kedvezmény adóalap-kedvezményként már egy gyermektől, jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető, melynek mértéke egy és két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 62.500 forint, három eltartott esetén eltartottanként 206.250 forint;
- béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyéb juttatások (ide tartoznak a korábbi természetbeni juttatások) alapja a jövedelem 1,19-szerese, a kifizetőnek 16% adót és 27% eho-t kell fizetnie;
- üzleti ajándék a minimálbér 25%-a lehet;
- béren kívüli juttatások után a kifizetőt 16% adó terheli, aminek az alapja a jövedelem 1,19-szerese, a juttatást egyéb közteher nem terheli;
- változik az étkezési juttatás (hideg és meleg formában is lehet, havi 18.000 forint nem változik);
Társasági adó
- 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig az adó mértéke 10 %, e felett 19%, az új kedvezményes kulcs alkalmazása nem kötődik feltételek teljesítéséhez;
- Nem kell adóelőleget kiegészíteni 2010. december 16-tól, ha az előző adóévi árbevétel nem több 100 millió forintnál;
Társadalombiztosítási változások
- a foglalkoztatói járulék változatlanul 27% marad, felső határ nélkül;
- a járulék alapja az SZJA törvény szerint az összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg alap számításánál figyelembevett jövedelem;
- az egyéni nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség 10%-ra emelkedik;
- a főállású egyéni és társas vállalkozóknak ismét legalább a minimálbér alapján, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér alapján kell járulékfizetési kötelezettségüket teljesíteniük;
- NYENYI lapos adatszolgáltatási kötelezettség még két évig fennmarad.
Szigorúbb fizetési határidők
Komoly változásokat hozhat a magyar cégek és közintézmények fizetési gyakorlatában is a késedelmes kifizetésekről szóló uniós irányelv egy-másfél hónapon belül várható módosítása. Míg Magyarországon – és több más tagállamban – a 120–150 napos teljesítési határidők sem ritkák, az új EU-s szabály 30 napot adna mind az üzleti, mind a közszférának a tartozások rendezésére – bizonyos kivételekkel.
Míg a közintézmények számára ténylegesen a 30 napos fizetési határidő lenne kötelező, a vállalkozások számára ez „csak” ajánlott időtartam, számukra a szabály 60 napos maximális fizetési határidőt írna elő. Ez utóbbi egyébként még mindig komoly előrelépés a jelenlegi viszonyokhoz képest. Nemteljesítés esetén jövő évtől a késedelmes cégek egyszeri – a tervek szerint 40 eurós – „jóvátétel” mellett kamatot is kötelesek lennének fizetni a lejárt határidejű tartozások után. Míg ennek mértékét az Európai Bizottság és az Európai Tanács 7 százalékban állapítaná meg, az Európai Parlament 9 százalékos mértéket javasol.
Az EP október közepén szavaz az irányelv módosításáról, addig biztosan megszületik a végső megállapodás a kivételek köréről és a kamat mértékéről. A jelenleg is hatályban lévő, késedelmes kifizetésekről szóló irányelv egyébként 2000-ben született, azóta többször módosították, legutóbb – a kkv-irányelv elfogadásával párhuzamosan – 2008-ban. Az unió azonban elégedetlen az eddigi előrehaladással, az Európai Bizottság felmérése szerint ugyanis 2008-ban a kifizetések 22 százaléka még mindig késedelmesen érkezett meg az arra jogosulthoz. Az már más kérdés, hogy Nikiforosz Diamandurosz uniós ombudsman minapi jelentése szerint az EB-nek is van „söpörnivalója” a saját háza táján, gyakran ugyanis a bizottság által folyósított összegek is jelentős csúszással folynak be az arra jogosultakhoz.
Az Intrum Justitia 2010-es európai fizetési index című felmérése szerint az uniós cégek éves szinten 300 milliárd eurónyi veszteséget kénytelenek leírni nemfizetés miatt. Ez az összeg az amúgy igen súlyos magyar államadósság több mint négyszerese. Ráadásul a leírt tartozás tavaly június óta mintegy 30 milliárd euróval emelkedett. Ma már az összes tranzakció 2,6 százalékára vethetnek keresztet az uniós cégek és közintézmények, ez az arány pedig a kkv-k körében még magasabb, 3 százalék. Éppen ezért a fizetési index alapjául szolgáló felmérés során az EU-s cégek 60 százaléka vélekedett úgy, hogy a késedelmes fizetésekről szóló direktívát a fogyasztóktól érkező (vagy remélt) kifizetésekre is ki kellene terjeszteni, 58 százalékuk szerint pedig egy ilyen szigorítás jelentősen javítaná gazdálkodási körülményeiket.
Gyorsabb meghagyások
Kedvező változás, hogy nyár eleje óta nem a bíróságok, hanem a közjegyzők készítik el a fizetési meghagyásokat, így minimálisra csökken a korábbi, akár több hónapos átfutási idő: az interneten érkezett kérelmeket három, a papíron benyújtottakat pedig 15 napon belül készítik el a közjegyzők. A végrehajtás megindulására így is csak mintegy három-négy hónap múlva kerülhet sor, ám a korábbiakhoz képest ez már gyorsnak számít. Az eddigi három hónap alatt mintegy 45 ezer fizetési meghagyás iránti kérelem érkezett a közjegyzőkhöz.
Forrás: Világgazdaság
2010.október
Kedves Partnerünk!
Ezúton szeretnénk meghívni egy borkóstolóra a 19. Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztiválra.
A meghívó letöltéséhez kattintson ide!
Július 1-jétől szűnne meg akis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül tíz, úgynevezett kisadó. Ekkortól csökkenne a cégek nyereség után fizetendő társasági adója 19-ről 10 százalékra évi 500 millió forintos nyereség alatt. Július 1-től lépne hatályba a banki nyereségadó is. Erről Orbán Viktor kormányfő a parlamenti beszédében azt mondta: a bankok, a biztosítótársaságok és a pénzügyi lízingcégek a költségvetésbe való befizetésének mértékét emeljék 13-ról idén 200 milliárd forintra.
A banki nyereségadó, valamint az állami tervezett 120 milliárd forintos megtakarítás, illetve az idei évtől működő, az állami bértömeg legalább 15 százalékos csökkentésből - ami 48,2 milliárd forintos megtakarítást jelent - hozzávetőleg 350 milliárd forintos mozgásteret biztosít a kormány számára.A 120 milliárd forintos spórolást a következő lépésekkel biztosítaná a kabinet: költségstop az állami és költségvetési intézményekben, a közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál, valamint a külső megbízások és feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata.
Jövő év január 1-től indulna a "családi típusú egykulcsos" személyi jövedelemadó rendszere. A minimálbér "felbruttósítsa" jövő évtől kezdődik és két évig tart a rendszer átalakítása
A kutatásból az is kiderült, hogy a vállalkozások közül csak minden harmadik talál olyan uniós pályázati kiírást, amely komolyan érdekli. „A napokban két jelentős pályázatra – a KMOP-2010-1.2.1./B és GOP-2010-2.1.1/B technológiafejlesztési, illetve a ROP telephely-fejlesztési pályázatára – is elkezdődhet a dokumentációk kitöltése és benyújtása. Mivel azonban a tavalyi könnyítéseket követően az idén újra szigorodtak a pályázati feltételek, kevesebb vállalkozás lát esélyt arra, hogy valóban hozzájut a pályázati támogatásokhoz” – véli Balog Ágnes. Leginkább a tavaly még 40 százalékos előleglehívási mérték 25 százalékra csökkentését, valamint a létszám-, illetve az árbevétel-változásra vonatkozó kötelezettségek szigorodását tartja a legnehezebben teljesíthető feltételnek.
Emellett azonban pozitívumként értékeli a K&H tanácsadója, hogy egyre több vállalkozás ismeri és alkalmazza a pályázati tanácsadó cégek szakértelmét a procedúra teljes időszaka alatt, s ez növeli a sikeres pályázatok benyújtásának és a teljes összeg lehívásának esélyeit. Míg néhány éve szinte kizárólag a pályázatkészítésig terjedt a tanácsadó cégek megbízatása, mára ez ki-
egészül olyan ingyenes szolgáltatásokkal, mint a forráslehetőségek felkutatása és a pályázati dokumentáció előminősítése, valamint a támogatás elnyerése után lehetőség van ún. projektmenedzsmenti szolgáltatásra, amely akár több éven keresztül támogatja a teljes pályázati támogatási összeg lehívását. VG
2010. június
Állásajánlatok